30 éve működnek az Esterházy Alapítványok: tevékenységi körük a PANNATURA-tól (mezőgazdasági, erdészeti és természetvédelmi programok) egészen az olyan strukturafejlesztő projektekig terjed, mint a Hotel Galántha és a HERBSTGOLD Fesztivál. Az Esterházy új normákat vezet be. Beszélgetés aktuális projektekről és közelgő kihívásokról Ottrubay Istvánnal, az Esterhazy Privatstiftung elnökével.
Esterházy – egy hercegi család jól csengő neve. Az Esterházy név ma már azonban legalább ugyanennyire összekapcsolódik a modern vállalati politikával. A tevékenységi területek az ingatlanoktól a mezőgazdaságon át a kultúráig terjednek, a vállalat jelentős hajtóerővé és munkaadóvá nőtte ki magát. Ez az átalakulás igazán figyelemre méltó. Milyen szerepet töltenek be az alapítványok, amelyeket az Ön nagynénje, Esterházy Melinda 30 évvel ezelőtt hozott létre?
Az alapítványok létrehozása mindenképpen előremutatónak nevezhető. Ez a döntés lehetővé tette, hogy a történelmi családi birtokot egyben tartsuk. Mindemellett olyan struktúrák jöhettek így létre, amelyekre később is lehetett építeni. Melinda annak idején intenzív megbeszéléseket folytatott édesapámmal a vagyonkezelésről. Édesapám úgy vélte, hogy az Esterházy vagyon erősen kötődik a régióhoz, ezért ezeket az értékeket helyben kell felhasználni, munkahelyeket teremteni, befektetni. A kérdés egyszerűen az volt, hogyan lehetne a meglévő céget továbbvinni. Ebben az időben, 1993-ban lépett életbe Ausztriában az új alapítványi törvény. Ezt érdekes lehetőségnek találtuk. Az első Esterhazy Privatstiftungot másfél év intenzív előkészítés után jegyezték be, 1994-ben. 1996-ban és 2004-ben jött a két további alapítvány.
A mából visszatekintve e három alapítvány létrehozása csak az első lépés volt a vállalat modernizálásának folyamatában. Ön mikor csatlakozott a céghez?
Abban az időben minden alapítványnak megvoltak a maga alkalmazottai. Ez azonban hatalmas pénzügyi terhekkel járt, a struktúrák megháromszorozását jelentette. Ezért amikor 2000-ben felkértek, hogy készüljek fel az operatív irányítás átvételére, erre a problémára reagáltam először. Az Esterhazy Betriebe GmbH 2002-es megalapításával egy olyan vállalatvezetéssel és menedzsmenttel foglalkozó cég jött létre, amely hatékonyan és korszerű vállalkozói szellemben tud működni. És azt kell mondanom, nagyon sikeresnek bizonyult a három alapítvány, az Esterhazy Privatstiftung, a Domänen Privatstiftung és a Familienprivatstiftung Eisenstadt operatív irányításában. Ehhez a fejlődéshez rengeteg fiatal munkatárs is hozzájárult, akikkel annak idején munkacsoportokban dolgoztunk a vállalat átszervezésén. Ez nagyon fontos fejlődési szakasz volt a vállalat életében.
"A 2000-es évek elején végrehajtott átszervezések rendkívül fontos szerepet játszottak, hiszen ezek szolgáltatták az alapot későbbi kezdeményezéseinkhez és új üzletágak kialakításához."
Ottrubay István, az Esterhazy Privatstiftung elnöke és az Esterházy Betriebe AG felügyelőbizottsági tagja
Korábbi interjúkban többször említette, hogy amikor átvette a vállalatot, volt annak egy bizonyos „sármja“, de gazdasági szempontból nem volt felkészülve a jövőre. Hiányzott a hatékony struktúra és ötlet – innovatív szellem – arra vonatkozóan, mit lehetne kezdeni ezekkel a vagyonelemekekel a jövőben.
Az akkori átszervezések rendkívül fontosak voltak, hiszen ezek szolgáltatták az alapot későbbi kezdeményezéseinkhez és az új üzletágak kialakításához. Azóta tovább bővültünk: az Esterházy biogazdaság megalapításával már 20 évvel ezelőtt támogattuk, hogy a mezőgazdaságnak, mint a biológiai sokféleség egyik legfontosabb mozgatórugójának, illetve az egészséges élelmiszerek előállítójának ökológiai szemlélettel kell működnie. 2017-ben újabb lépésként létrehoztuk a PANNATURA márkát, hogy ezt az elképzelést a nyilvánosság előtt is minél hatékonyabban képviselhessük. Az ingatlanszektorban is számos projektet valósítottunk meg, elkészült például a Hotel Galántha, amely reményeink szerint egy hiány pótlásával hozzájárul a tartományi főváros turisztikai fejlődéséhez.
A Selektion Burgenland Vinotéka létrehozásával, illetve a kastély egykori istállóépületeiben található Henrici étterem újranyitásával minden bizonnyal további fontos impulzusokat adtunk a városnak. Központi kérdés számunkra a kulturális turizmus. Az operaelőadásokhoz kialakított Szentmargitbányai Kőfejtő 2014-es átvétele előtt és után is sokat invesztáltunk ebbe a területbe, folytatva a magasszintű kulturális hagyományokat. Az Esterházy-kastélyban tartott HERBSTGOLD Fesztivál, amelyet 2017-ben új fesztiválformátumként indítottunk, rendkívül sikeresnek bizonyult. Egész sor kezdeményezést lehetne még említeni, talán egy aktuális projektet emelnék ki, a fertőszéleskúti (Breitenbrunn) strandfürdő átfogó átalakítását. Az átalakítás természetközpontú és minden szempontból körültekintő koncepcióját a Világörökségi Tervezési Tanácsadó Testülettel szorosan együttműködve dolgoztuk ki. Az új elképzelés nem csak modernizációként értelmezhető, reagálunk a klímaváltozásra és a szabadidős-turisztikai ágazatban bekövetkező, ezzel összefüggő átalakulásokra is. A tó körüli új és fenntartható ajánlatok tekintetében mindannyiunknak van tennivalója.
A kultúra támogatása köz- és magánszférában egyaránt elkötelezettséget feltételez. Az Esterházy három nagy történelmi épülete, a kismartoni Esterházy-kastély, Fraknó Vára és a Lackenbachi-kastély pompás helyszíneket jelentenek a történelmi gyűjtemények és rendezvények, kulturális események számára. Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a kulturális és az egyéb területeken történő beruházások között?
Az alapítványok egyértelmű célja ezen nagy létesítmények és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtemények megőrzése. E küldetés teljesítéséhez gazdasági tevékenységeinknek kell anyagi bázist teremteniük. Speciális "Esterházy-konstrukcióról" beszélnék, amelyben a közhasznúság áll a középpontban. Ez azt jelenti, hogy aktívan részt veszünk az üzleti életben, azzal a céllal, hogy biztosítsuk a történelmi örökség megőrzését. Ezt az irányt néhány évig még biztosan követni fogjuk, amíg a kulturális és turizmus területén el nem érjük a nullszaldót. A jövőben ezeket a kiadásokat a folyó bevételekből és az ingatlanokban rejlő lehetőségek kihasználásával fogjuk finanszírozni. Ez utóbbi nagyon fontos terület az Esterházy számára. Tavaly ötmillió euró többletbevételt tudtunk generálni az ingatlanok átruházásából, eladásából vagy átminősítéséből. Jelentős földterületeket adtunk át például kedvezményes áron egy fertőzugi önkormányzatnak, ahol a következő hét-nyolc évben fiatal családok számára épülnek lakóparkok. Ebből mindenki profitál, elsősorban az önkormányzat és azok, akik ezáltal lakhatási lehetőséghez jutnak.
Említette már a Hotel Galánthát, amely 2022 szeptemberében nyílt meg az Esterházy-kastéllyal szemben, a koronavírus idejére eső nehéz építési időszak után. Mi motiválta ezt a beruházást?
A döntő lökést a tartományi kormány egyik képviselője adta 2001-ben. Az akkor tartományi gazdasági tanácsos úgy vélte, a tartománynak két fontos célja van: egyrészt egy tartományi vinotéka építése, mert nem létezett olyan hely, ahol a burgenlandi borokat be tudták volna mutatni; másrészt egy magas színvonalú, igényes szálloda. Ezek akkor hiányoztak. A vinotéka kialakítása néhány évet vett igénybe, amíg az egykori kastélyistálló egy részének komplex felújítását elvégeztük. Mára már remekül működik, különböző rendezvényeknek ad otthont, kedvelt találkozóhely a városban. A szállodával sokkal nehezebb volt a helyzet, sok lehetőséget végiggondoltunk. Ezek között szerepelt egy diszkrét acél- és üvegszerkezet a kastélyparkban, de ez legfeljebb 50 szobát jelentett volna. Ez nem gazdaságos méret Kismartonban. Mivel sokszor vannak 600-700 fős koncertjeink, a nagyobb csoportok esetében gyorsan elérnénk befogadóképességünk határát. Ez ünnepségekre vagy nagyobb esküvőkre ugyanúgy vonatkozik. Amikor a regionális egészségbiztosító bejelentette, hogy kiköltözik a kastéllyal szembeni épületből, ez ideális lehetőséget teremtett. Fontos volt számunkra, hogy a város ezen frekventált részére olyan különleges épületet álmodjunk meg, amely kiemelkedik a manapság sajnos gyakran látható rideg, szabványos épületek közül. Azt hiszem, az eredményre büszkék lehetünk. Az ingatlanok az elmúlt 30 évben fontos üzleti területté váltak az Esterházy számára. Egy nagyobb projekt, amelyet jelenleg fejlesztünk, a Kismartonban található Meierhof. Ennél a projektnél a generációk együttélésének nagyon is korszerű gondolatát követjük. Átfogó koncepcióban gondolkozunk, amelynek része egy egészségügyi központ is, és amely kiemelt figyelmet fordít olyan szociális kérdésekre, amelyeket a lakásépítésnél gyakran nem vesznek kellő mértékben figyelembe. A Meierhof mindenképp városrészfejlesztésként értelmezendő, hiszen a történelmi óváros szívében, a kastélynegyedtől mindössze néhány száz méterre valami új jön létre. Ebben az esetben is kiírtunk egy pályázatot, összegyűjtöttünk néhány jó ötletet. A generációk együttélése fontos része a projektnek, a szomszédos egészségügyi központtal és a bevásárlási lehetőségekkel együtt. A koncepció része az is, hogy szándékosan nem gondolkodunk egyéni közlekedési lehetőségekben. A multifunkcionális projekt jelenleg az előzetes tervezési fázisban van. Az olyan projektek, mint a Meierhof, amelyek egy történelmileg értékes környezetben épülnek, nagyon érzékenyek. Fontos számunkra, hogy a tervezési fázisban alaposan átgondoljuk, újra és újra átértékeljük a dolgokat.
Az 1960-as évek óta épült üdülőtelepek közül sok tavak köré csoportosul. Az építkezések és a globális felmelegedés miatt a vizekre nehezedő nyomás egyre nő. Hogyan reagálnak erre?
A fenntarthatóság a kezdetektől fogva fontos cél számunkra. Szabadidős területeinket környezetbarát módon újítjuk fel és bővítjük, megújítjuk a csatornahálózatot, új játszótereket és sportlétesítményeket hozunk létre. Ahol csak lehet, a minőséget helyezzük a középpontba. Jelenleg egy központi fotovoltaikus megoldást vizsgálunk, amely az üdülőtelepeken működne. Alapvetően évente 30-40 építési telekkel bővítjük az üdülőtelepeket, ezzel reagálva a keresletre. Ehhez egymással szomszédos telkeket vásároljuk meg a településeken. Ugyanakkor új tóparti fejlesztéseket is terveztünk, de ez egyre nehezebbnek bizonyul, mert a talajvíz szintje mindenhol csökken. A hatóságok által előírt követelmények ennek megfelelően szigorodtak, ha talajvízzel táplált mesterséges tavakat akarunk kotorni. Ez persze érthető, hiszen az újabb vízfelületek a további párolgásnak kedveznek. A környezeti változások – a globális felmelegedés és az aszály – nyilvánvalóak, és mindannyiunk számára hatalmas kihívást jelentenek. Az új projektek tervezésekor mi is reagálunk ezekre.
Az alapítványok számára központi kérdés, hogy Magyarország az első világháború után műkincseket hurcolt el. Önök restitúciós eljárást indítottak, milyen esélyeik vannak a sikerre?
Évekkel ezelőtt történészeket bíztunk meg a tulajdonjog kérdésének tisztázásával. Véleményük szerint a műtárgyak még mindig az Esterházyak tulajdonában vannak. A hercegné szándéka az volt, hogy ezeket a tárgyakat egy alapítványnak adományozza. A per közben egészen a magyar Legfelsőbb Bíróságig jutott. A bíróság először nekünk adott igazat, de egy második eljárásban – talán az Orbán-kormány befolyásának hatására – kimondta, hogy nem tudjuk bizonyítani tulajdonjogunkat. A bíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy Magyarország sem tudja bizonyítani tulajdonjogát. Ez egy elég furcsa helyzet, ahol jelenleg nincs tulajdonos. Természetesen fellebbeztünk. Azóta egyfajta patthelyzetben vagyunk. Közben többször is tájékoztattuk a magyar kormányt, hogy nem áll szándékunkban visszavinni a műtárgyakat Ausztriába. Viszont követeljük, hogy ezeket az igen jelentős darabokat múzeumokban tegyék hozzáférhetővé a nagyközönség számára, ez jelenleg nem így van.
A globális felmelegedés előrehaladása szintén fontos feladatot ró a társadalmora – ez különösen igaz a fertő-tavi régióban. Az Ön kezdeményezésére készült el tavaly a Vége a fertő-tónak? Régió a klímaválságban című kiadvány, amelyben szakértők vitáznak a jövőről. Szükség van olyan jelentős magánaktorokra, akik felvállalják a felelősséget és megoldásokat dolgoznak ki?
A fehér könyv a vezetőségnek és nekem személy szerint is nagyon fontos volt Szerettük volna részletekbe menően bemutatni a fertő-tavi régió problémáit a klímaváltozás tükrében. A könyv már megjelenése előtt nagy érdeklődést váltott ki, és ez megerősítette azt, hogy ebben a mindenképpen lefolytatandó diszkusszióban egyértelműen cselekednünk kell. A megközelítés, hogy a dolgokat a maguk összetettségében, mégis a széles közönség számára is érthető módon mutassuk be, minden bizonnyal újszerű. A kérdésére válaszolva, nagyon fontosnak tartom, hogy magánkezdeményezések is megjelenjenek a cselekvési lehetőségek feltárásában. Léteznek kutatóintézetek és agytrösztök, amelyek fontos előkészítő munkát végeznek, hogy a nyilvánosság, a politikusok és a média olyan alaptudással rendelkezzenek, amelyek alapján döntéseket hozhatnak. Ez az alaptudás ezeken a speciális szakterületeken, ebben a régióban nem állt rendelkezésre. Ebben a könyvben szakértők, állami tisztviselők és nem kormányzati szervezetek tudását gyűjtöttük össze, nagyon tudatosan. Érdekes, hogy elindult egy széleskörű vita. A célunk az, hogy a könyv és A Fertő-tó jövője (Zukunft Neusiedler See) nevet viselő honlap tovább ösztönözze a diszkussziót.
"A globális felmelegedés mindannyiunk számára hatalmas kihívást jelent. Erre reagálunk új projektjeink tervezésekor."
Ottrubay István, az Esterhazy Privatstiftung elnöke és az Esterházy Betriebe AG felügyelőbizottsági tagja
Az Esterházy, egy nagy, széles körben tevékeny vállalat döntései természetesen a tartományt is érintik. Hogyan látja a vállalatcsoport jövőjét a következő években?
A következő években mindenekelőtt a szinergiák erősítését látom fontos célnak, minden területen: a vendéglátásban, beleértve ebbe az általános turisztikai stratégiát; illetve további olyan, harmadik partnerek által javasolt ajánlatok létrehozásával, amelyek jól illeszkednek az átfogó koncepcióba. Még sok a tennivaló. Nem kell feltétlenül új üzletágakban megjelennünk, új ajánlatokat létrehoznunk. Ami fontos, hogy a vendéglátás fejlesztésével a minőségi turizmust erősítsük a régióban. Ez idővel a szinergikus potenciál növekedéséhez is vezethet. A Hotel Galántha például lehetővé teszi, hogy Kismartonban magasabb színvonalú rendezvényeket szervezzünk. A kereskedőktől, de a várostól is azt halljuk, hogy máris új vendégkör érkezik a városba, amivel jól járnak az emberek.
Az Esterházy különböző tevékenységeivel kerek 500 ezer látogatót csábít a régióba, és mintegy 550 alkalmazottat foglalkoztat. Hogyan találják meg munkavállalóikat?
Felépítettünk egy széleskörű Employer Branding programot, amelyből egyértelművé válik, mit gondolunk magunkról, mint munkáltatóról. A program által igyekszünk jobb megértést és nagyobb átláthatóságot teremteni a külvilág felé. Weboldalunkon mindenki elolvashatja, amit munkavállalóink a munkájukról és arról mesélnek, hogy miért dolgoznak nálunk. Részt veszünk különböző tanúsítványok elnyerésére szolgáló programokban is. Nemrég például Susanne Raab miniszter asszony családbarát vállalatként ismert el minket. Egy vállalat felelősségének fontos része, hogy brandjét úgy alakítsa, hogy az vonzó legyen a leendő munkavállalók számára.
Arra kérem még, értékelje röviden a fertő-tavi régiót, mint a Magyarországgal közös kulturális és gazdasági térséget. Mennyire nőtt össze a térség a határnyitás óta? Vagy még mindig léteznek határok az emberek fejében?
Sok minden történt azóta, de strukturális szempontból problémákat vet fel, amikor egy olyan erősen centralizált állam, mint Magyarország és egy olyan föderális, decentralizált állam, mint Ausztria között projekteket kell kidolgozni és tárgyalásokat kell folytatni. Egyszerűen hiányzik a szövetségi államok vagy tartományok középszintje, ez Magyarországon gyakorlatilag nem létezik. Ennek az az eredménye, hogy magányos hang vagyunk a pusztában, ha problémákról, de akkor is, ha javaslatokról van szó, mert nincs tárgyalópartner. Ez néha kivált egy-egy budapesti, miniszteri szintű intézkedést, de ezekben az esetekben Bécshez fordulnak. Egyszerűen hiányzik ez a kommunikációs szint. Kár, mert Magyarország sok lehetőséget szalaszt el emiatt. Az Esterházy Vállalatcsoport legalább informálisan tud kommunikálni és döntéseket befolyásolni. Ez azonban nem ideális a régió számára, és gátolja a fejlődést.